Ügytípusokról részletesen

Az üzleti hírszerzés olyan legális, nem jogsértő tevékenység, amelynek célja a piaci versenyelőny biztosítása, információszerző és azokat értékelő tevékenység révén.
Az üzleti elhárítás legális eszközrendszere megegyezik az üzleti hírszerzésével, célja azonban a hírszerzés, illetve a jogot meghaladó kémkedés megakadályozása, felszámolása, hatástalanítása.
Mindkét feladat általában nagyvállalatok stratégiai management eszköze, melyet általában magánnyomozó cégekre szerveznek ki.
A hírszerzési irányok közül a legjellemzőbbek az üzleti konkurencia, a megrendelők, a beszállítók és a szakmai érdekképviseletek.
Az üzleti konkurencia kezelése főfontosságú a piaci szegmens uralása, foglalása céljából.
A megrendelők fizetési moráljától alapvetően függhet a cég gazdasági stabilitása és gyenge láncszemei lehetnek a üzleti titkok kezelésének is.
A beszállítók és más szerződéses partnerek úgy működnek, mintha a cég szervezeti egységei volnának. Tevékenységük eredményétől függ a cég üzleti sikere is.
A sikeres üzleti hírszerzés lehetőséget biztosít a célszervezet szándékainak megismerésére, döntéseinek befolyásolására, a saját szervezet fejlesztésére, a piaci tervezés támogatására és a várható vagy folyamatban lévő támadások időbeni felismerésére.
Az üzleti hírszerzés legális eszközei alapját képezi a szakmai közéletben való jelenlét, a gazdasági, szakmai médiumok rendszeres tanulmányozása, nyilvános adatbázisok folyamatos tanulmányozása, internetes figyelőzés, technikai felderítés, munkaerő csábítás, informátor alkalmazása stb.
Az üzleti elhárítás eszközrendszerét az alkalmazottak átvilágítása, az időszakos foglalkoztatás elkerülése, tisztességes bérezés és munkaviszonyok, hordozható adattárolók, hang- és képrögzítők tiltása, fizikai biztonsági elemek, és az alkalmazottak biztonsági képzése alkotják.
Mindkét tevékenység során könnyű tiltott útra tévedni.

Együttműködési partner keresése során, vagy más gazdálkodó szervezettel való szerződéskötések előtt indokolt a szerződéses félről az átlagos ismereteknél több releváns információval rendelkezni.
Információk beszerzése a cégekről, és a hozzájuk kapcsolódó magánszemélyekről;
A magánszemélyek gazdasági előéletének vizsgálata, az együttműködéssel kapcsolatos kockázatok elemzése;
Likviditás-vizsgálat, fizetőképesség–, fizetési fegyelem vizsgálata;
Hitel, illetve áruhitel kihelyezésénél az adott cég anyagi és erkölcsi helyzetének, előéletének részletes vizsgálata;
Az un. „számlázók” és a működésük, ipari-építőipari tevékenységük során „körbetartozást” generáló cégek kiszűrése;
A nyilvános adatbázisokban fellelhető információk rendszerezésén túl gyakran szükséges mélységi adatok beszerzése is. Ezek egy része vizuális felderítéssel, leplezett meghallgatásokkal és alkalmi informátorok bevonásával megszerezhető.

A gazdasági társaságok alapvető igénye, hogy a feladatokat végző, irányító alkalmazotti állomány szakszerűen képzett, a céghez lojális magatartást tanúsító elkötelezett, megbízható emberekből álljon, akik nélkül elképzelhetetlen a sikeres tevékenység.
A felvétel előtti biztonsági ellenőrzés célja a jelölt alkalmasságának elbírálásához szükséges információk beszerzése. Míg a jelölt szakmai felkészültsége nyíltan felméréssel ellenőrizhető, addig a jellemére, életvitelére, munkahelyi és családi körülményeire, kapcsolataira, esetleges káros szenvedélyeire, titoktartására vonatkozó információk beszerzése csak környezettanulmány formájában szerezhető be, melyek elkészítésére a gazdasági társaságok általában magánnyomozókat kérnek fel, akik rendelkeznek az ehhez szükséges speciális szakértelemmel, tapasztalatokkal, ismerik a titkos adatgyűjtési módszerek és operatív meghallgatások szabályait.
Az alkalmazotti munkaszerződések általában tartalmazzák az időszakos biztonsági ellenőrzések tényét, melyhez a szerződés aláírásával egyidejűleg az alkalmazottak hozzájárulásukat adják.
Meghatározott időszakonként a lojalitás ellenőrzésére és a feladatokhoz kapcsolódó titoktartási szabályok betartásának ellenőrzésére a cégek időszakosan ismét elrendelik az állomány ellenőrzését.

Az versenypiaci hírszerzés olyan legális, nem jogsértő tevékenység, amelynek célja a piaci versenyelőny biztosítása, információszerző és azokat értékelő tevékenység révén.
A piaci környezetben a versenytársak elemzése a stratégiai menedzsment, illetve a stratégiai tervezés elengedhetetlen része. A konkurencia elemzés marketing eszköztárába tartozik, de eredménye a vállalat minden területére kihat, ezért a vállalati stratégia része is egyben. Célja, hogy meghatározza a konkurensek erősségeit, gyengeségeit és információt szolgáltasson olyan stratégiai döntésekhez, amelyek versenyelőnyt biztosítanak a használója számára.
Azért, hogy a versenytársak valós piaci súlyát, az árakat, értékesítési csatornákat, vevői preferenciákat pontosan fel lehessen térképezni, a vevők szemével nézve kell beazonosítani a jelenlegi és potenciális konkurenseket. Az elemzés egy pontos konkurencia lista készítésével kezdődik, majd a közvetlen és közvetett versenytársakat azonos jellemzők alapján csoportosíthatók.
A konkurensek stratégiájának összefoglalása, a meglévő vagy hiányzó eszközök és képességek feltérképezésével történik kiemelve a sebezhető területeiket. Az adatok értékelése során kellő szerepet kell, hogy kapjanak az ügyfél-elégedettségi felmérések, illetve a kereskedelmi sajtóban megjelent anyagok.
A konkurencia analízis segít a hatékony értékesítésben, stratégiaalkotásban, kiszűri a megfelelő információkat, figyeli a specifikus iparági és versenytársakkal kapcsolatos híreket. Segítségével kommentálhatóvá válnak a konkurencia, ágazat, iparág helyzetéről belső és külső szabályozók változásáról szóló anyagok. Az összegyűjtött információk a megrendelő igényeihez igazodó, feldolgozott formában jutnak el a döntéshozókhoz.
Ma már számtalan szoftver létezik, amely segít a konkurencia analízis webfelületi automatizálásában. Adataik statisztika készítésére is alkalmasak. Felhőalapú szolgáltatást nyújtva garantálják az adatok biztonságát és könnyű hozzáférhetőségét. Figyelik az új termék bevezetéseket, láthatóvá válik, hogy milyen súlyú helyeken milyen gyakorisággal jelentek meg a versenytársaink, illetve aktivitásuk tartalmában milyen volt. Segítségükkel kideríthető, melyek az elsődleges vásárlói motivációs tényezők, feltérképezhető hogyan alakul beszállítóink helyzete, vagy miként változtak a szabályzók a piacon.

A szellemitulajdon-védelem célja az alkotó elme által létrehozott termékek, nevezetesen a találmányok, szabadalmak, az irodalmi, művészeti és tudományos alkotások, a tudományos felfedezések, az árujelzők (védjegyek, márkanevek, földrajzi árujelzők stb.), illetve az ipar, a tudomány, az irodalom vagy a művészetek terén folyó szellemi tevékenység erkölcsi és jogi védelme, anyagi elismerésének biztosítása.
A jogsérelmek kezelése általában jogászi, ügyvédi feladat, zömmel a polgári jog, kisebb mértékben a büntetőjog területén. A magánnyomozók feladata e-témakörben elsődlegesen az ügyvédi munka magánnyomozati eszközökkel történő támogatása, de van arra is példa, hogy a szellemi tulajdonos ad megbízást preventív céllal magánnyomozásra megelőzési jelleggel védelmi stratégia kialakítására.
Az üzleti titkok és a know-how védelméhez hasonlóan számtalan biztonsági, magánnyomozói feladat képzelhető el a védelem tervezésétől a gyakorlati kivitelezésen keresztül.

A magánnyomozó – megbízás alapján – mint próbavásárló, teljesen átlagos vásárlóként, ügyfélként viselkedve látogat el egy üzletbe, vagy irodába, ahol vásárol, vagy tanácsot kér, miközben megfigyeli az üzlet tisztaságát, a kiszolgáló személyzet szakmai felkészültségét, az ügyfelekhez való hozzáállását stb., melyet a megbízó részére jelentésben rögzít. Ezen megbízásokat általában sok üzlettel rendelkező áruházlánc managementjétől kaphat a magánnyomozó. A nagyvállalatok belső ellenőrzési rendszere feladatának része, de ismertségük okán kevésbé tudnak a feladatnak megfelelni, így kénytelenek külső szakembert bevonni.
A próbavásárlás lehetőséget biztosít a versenytársak feltérképezésében, és, a konkurencia kereskedelmi érékesítési és árképzési gyakorlatának felmérésében.
A tesztvásárlások fogalomkörébe inkább a büntetőjog területére tartozó olyan vásárlások tartoznak, melyek célja valamilyen eltulajdonított termék beazonosítása, egy elkövetett bűncselekménnyel összefüggésbe hozható bizonyítékok dokumentálása. E feladatok zömmel a rendőri bűnügyi szervek hatáskörébe tartoznak, de a megbízás alapján végzett magánnyomozás eszköze is lehet.
A tesztvásárlások alkalmat adhatnak eredeti, vagy hamisított áruvédjeggyel ellátott hamis termékek felkutatására, védjegybitorlások megállapítására és további magánnyomozással a hamisítási láncolt felderítésére is.
A Tesztvásárlásokat a magánnyomozók általában az értékesítés módjától függően reális, élethű helyzetekben személyesen, illetve telefonon, vagy online felületen (Web Shop) végzik, a megfelelő legenda (fedőtörténet) alkalmazásával.

Ipari kémkedés alatt az illegális, titkos, kényszerítő vagy félrevezető eszközök alkalmazásával végrehajtott gazdasági információgyűjtést értjük a privát szektorban piaci hátrány okozása céljából.
A gazdasági kémkedés az ipari tevékenység jellemzőinek alkalmazásával, külföldi kormányok vagy azokat támogató szervezetek által végrehajtott információgyűjtés, melyek célja technológiai titkok eltulajdonítása, a megszerzett információkkal a nemzetközi piacon jogtalan gazdasági előny szerzése.
A védelem szempontjából fontos tudni, hogy a kémkedést elkövetők törvénytelen eszközöket alkalmaznak és a konkurenciaharcot is fedett, hátrányt okozó dezinformációkkal igyekeznek számukra előnyös irányba fordítani. Nem rettennek vissza az erőszak alkalmazásától, zsarolástól, szabotázs akcióktól, számítógépes rombolásoktól, de alkalmazzák a jó hírnév aláásására vonatkozó dezinformációk terjesztését, munkaerő csábítást és egyéb pszichológiai befolyásolásokat is.
A kémkedés felderítése rendkívül összetett, rendszerbe foglalt, folyamatosan naprakészen tartott védelmi intézkedések sorozatával oldható meg. A védelmi rendszer magában foglalja az objektumvédelmet, humán és nem humán titokvédelmet, technikai felderítés elleni védelmet, a vezetői rendszer személyi védelmét, a biztonsági állomány felkészítését, az alkalmazotti állomány preventív oktatását, megbecsülését.
A folyamatos konkurencia analízis szintén fontos eleme a kémkedés felderítésének, az esetleges titokvédelmi rések megtalálásának.
Ezen feladatok a szervezetek managementjéhez tartozó kiemelt feladatok, melyben a magánnyomozók a cég alkalmazottai.

Az adat-, titokvédelem, információvédelem, a magyar adatvédelmi törvény, az Európai Unió által elfogadott GDPR. és számtalan kapcsolódó rendelet, rendelkezés szövevényes rendszerébe tartozó védelmi feladatrendszer.
A magánnyomozókat két irányból érinti. Egyrészt, ha a megbízása adat-, titokvédelemmel vagy információvédelemmel kapcsolatos nyomozótevékenység, másrészt az általa megismert, felderített adatok kezelésével kapcsolatos kötelezettségek.
Adatkategóriák: személyes adat, különleges adat, bűnügyi személyes adat, közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat.
Civil szférába tartozó titokkörök: magántitok, levéltitok, hivatásbeli titok, orvosi titok, banktitok, adótitok, üzleti titok.
Állami szférába tartozó titokkörök: állami titok, szolgálati titok.
Az információvédelem alatt az információk bizalmasságának, sértetlenségének és rendelkezésre állásának védelmét értjük. Bizalmasság, annak biztosítása, hogy az információ csak az arra felhatalmazottak számára legyen elérhető. Sértetlenség (integritás), az információk és a feldolgozási módszerek teljességének és pontosságának megőrzése. Rendelkezésre állás, annak biztosítása, hogy a felhatalmazott felhasználók mindig hozzáférjenek az információkhoz és a kapcsolódó értékekhez, amikor szükséges.
Az információbiztonsági intézkedések alatt adatok sérülése, megsemmisülése, jogosulatlan megszerzése, módosítása és tönkretétele elleni műszaki és szervezési intézkedések és eljárások együttesét értjük. A bevezetett intézkedéseket két nagy területre lehet bontani:

Adatvédelem: Az informatikai/információs rendszerek adatvesztés elleni védelmét, az adatok folyamatos rendelkezésre állását biztosító szabályzatok, folyamatok és megoldások.

Adatbiztonság: Az informatikai/információs rendszerek adataihoz való illetéktelen hozzáférést meggátló szabályozások, folyamatok és megoldások.

A kockázatok jelen vannak a mindennapjainkban. Kockázat rejlik minden döntésben, abban, hogy milyen gyorsasággal reagálunk a bennünket ért hatásokra és veszélyekre, vagy a rendelkezésre álló lehetőségek közül melyiket választjuk, elfogadunk, vagy nem bizonyos folyamatokat, cselekvéseket.
A biztonsági kockázatelemzés a szervezetek, gazdasági társaságok, rendszerfolyamatok az irányító törzs belső ellenőrzési rendjéhez kapcsolódó feladatrendszer, melynek alapvető célja a meghatározott célok elérését gátló, akadályozó elemek felderítése, azok bekövetkezésének valószínűsítése.
Az elemzés folyamatában elsődleges a kockázati fajták azonosítása, csoportosítása, egyenkénti és együttes hatásaik értékelése, a kockázatkezelés irányainak meghatározása.
A rendelkezésre álló gyakorlati tapasztalatok alapján szükséges egy valószínűségi skála felállítása, mely arra utal, hogy a feltárt kockázatok az adott időszakban milyen valószínűséggel fognak bekövetkezni, azok hatása milyen nagyra becsülhető.
A kockázatkezelésnek a megállapított legkritikusabb kockázatok kezelésére kell irányulnia. „Nem a legerősebb fajok képesek a túlélésre, és nem is a legintelligensebbek, hanem azok, amelyek a leginkább képesek reagálni a változásokra.” (Charles Darwin)
A magánnyomozói tevékenység gyakorlása, mint egyéni tevékenység is folyamatos és kifinomult kockázatelemzéseken alapul. Minden feladat elgondolása és kivitelezése igényli a kockázati tényezők számbavételét, verziók, alternatívák felállítását és azoknak megfelelő intézkedések végrehajtását.

A bűnügyi nyomozások a rendőrség bűnügyi szerveinek feladatát képezi világszerte. A nyugati társadalmakban kialakult gyakorlata van annak, hogy az engedéllyel rendelkező magánnyomozók a rendőrségi nyomozásban részfeladatokat oldanak meg, mely során a magánnyomozó megfelelő adatokat kap a feladat végrehajtásához.
Hazánkban ez az együttműködés hivatalosan nem rendezett, az együttműködés általában egyoldalú, mely zömmel abban nyilvánul meg, hogy a sértett, vagy az igazságáért harcoló „elkövető” oldalán álló magánnyomozó az általa felderített információkat igyekszik megosztani a nyomozó hatósággal. Erre a magánnyomozónak akkor van lehetősége, ha a megbízóját képviselő ügyvéddel együttműködik, aki az általa felderített információkat a nyomozást folytatókhoz hivatalosan beterjeszti.
Azokban az esetekben, amikor a rendőrség a lakosság segítségét kéri bűncselekmények felderítéséhez, esetleg nyomravezetői díjat tűznek ki, érdemleges együttműködés alakítható ki a nyomozást végzőkkel.

Vagyon elleni bűncselekmények – különösen a lopás – a legrégebbi múltra visszavezethető és legrégebbi korok óta szankcionált bűncselekmények közé tartozik. Ilyen jellegű cselekmények még a rongálás, sikkasztás, csalás, gazdasági csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, orgazdaság, uzsora bűncselekmények és a jogtalan elsajátítás.
A gazdaság elleni bűncselekmények közé tartozik a gazdálkodással kapcsolatos bűncselekmények, a pénz- és bélyeghamisítás, és a pénzügyi bűncselekmények.
E bűncselekmények nyomozása a rendőrség bűnügyi szerveinek feladata. Megbízás alapján a magánnyomozó feladata lehet a bűncselekmény elsődleges elemeinek vizsgálata, segítségnyújtás a szakszerű feljelentés megtételében, továbbá a rendőrségi nyomozás támogatása kiegészítő információkkal.
A magánnyomozó az információk folyamatos értékelésével, elemzésével hatékony tanácsokat tud nyújtani a megbízó károsultnak további bűncselekmények megelőzéséhez, megszakításához.

A megbízásokat általában a biztosító társaságok, vagy azokkal kapcsolatban álló ügyvédi irodák adják;
Ingatlanokkal, gépjárművekkel, ékszer-és készpénztárolással kapcsolatos biztosítási csalások felderítése;
„Megjátszott” karambolok körülményeinek, ok-okozati összefüggéseinek feltárása, a résztvevők valós kapcsolódásának felderítése, dokumentálása;
Gépjárművek, hajók, értékesebb egyéb használati tárgyak eltulajdonításában szerepet játszó személyek felderítése, felkutatása, információk gyűjtése a megbízó személyére vonatkozóan;
„Önbetörések”, „önlopások” lehetőségeinek felderítése, személyi kapcsolódások, érdekek felderítése;
Társadalombiztosítási csalások bizonyításával kapcsolatos információk dokumentálása, a jogi eljárásokhoz, kártérítési perekhez szükséges bizonyítékok beszerzése.

Visszaélés, csalás áldozata bárki lehet. Elég csak azokra a profi piaci befektetőkre, üzleti döntéshozókra, kimondottan nagyobb elővigyázatosságot igénylő területen dolgozó sértettekre gondolni, akikről senki sem hitte volna, hogy bárki is képes tőlük akár egy eurócentet is ellopni, mégis volt, akiknek sikerült.

A fenti példánál aligha lehetne mivel jobban illusztrálni azt, hogy a hiedelemmel ellentétben nem kell úgymond túlságosan elővigyázatlannak vagy naivnak lenni ahhoz, hogy valaki valamilyen visszaélésnek essen áldozatául, arról nem is szólva, hogy adott típusú visszaélések lehetnek rendkívül kifinomultak, több esetben burkolt formában más visszaéléseket együttesen valósítanak meg.

Mára világossá vált, hogy az Interneten keresztül elkövetett bűncselekmények nyomozására a hatóságoknak nagyon sok esetben nincs kapacitásuk, nem tudnak időben fellépni, ráadásul az újabb és újabb szolgáltatások megjelenésével a visszaéléseknek akár teljesen új, korábban sosem látott módjai is megjelennek, miközben az emberi természet alapvetően nem változik. Nem állítjuk, hogy elővigyázatosságtól függetlenül mindenki ugyanannyira veszélyeztetett lenne vagy ugyanolyan eséllyel válhatna áldozattá! Azt viszont határozottan, hogy bárki, iskolázottságtól, értelmi képességektől, sőt, tevékenységtől függetlenül.

A polgári peres eljárások során valamelyik peres fél vagy hátterében álló hozzátartozó, jogi képviseletet ellátó ügyvéd adhat megbízást a magánnyomozónak, aki munkájával eredményesen támogathatja a az eljárás megbízója számára eredményes kimenetelét.
Az esetek általában anyagi veszteséggel kapcsolatos események ok-okozati összefüggéseinek felderítésére, a szükséges bizonyítékok beszerzésére, tanúkutatásra és a tanúk előzetes meghallgatására terjed ki.
Szerepet kaphatnak a peres eljárások egyes „eltűnt” résztvevőinek felkutatására vonatkozó megbízások is.
Jogos, bíróság által megítélt tartozások végrehajtása során magánnyomozó segíthet az eredményes végrehajtást akadályozó, vagyonkimentések, „megváltozott fizetésigazolások”, strómanok alkalmazásának felderítésében.

A tanúkutatás és az eltűnt személyek felkutatása személyes felderítéseket, nyílt és operatív meghallgatások sorozatát, folyamatos adatgyűjtést és elemzést egyesítő tevékenységláncolat.
A megbízótól kapott tényvázlatnak tartalmaznia kell a tanú, eltűnt személy pontos személyleírását, valamint a róla készült legfrissebb fényképfelvételt. Eltűnésének körülményeit és pontos időpontját. Jellemére, szokásaira, szenvedélyeire, hobbijára, esetleges betegségére, vagy suicid hajlamára vonatkozó adatokat. Ismert rokoni, baráti, iskola- vagy munkatársi körére, intim kapcsolataira vonatkozó információkat. Kedvelt szórakozóhelyeit és más várható felbukkanási helyeit.
Az eltűnés lehetséges okaival összefüggő verziók felállítása.
Az adatgyűjtés során a verziók folyamatos ellenőrzése
A bizonyítékokkal alátámasztható verziók erősítése, követése.

Eltűnt családtag, rokon, beteg vagy fiatalkorú személy felkutatása;
Volt barátok, iskolatársak, munkatársak felkutatása a megbízó által megadott adatok alapján;
Nyilvános adatbázisok igénybevétele a felkutatás érdekében;
Közvetett kapcsolatok megkeresése és meghallgatása a megtalálás érdekében.
Szakszerű tanácsadás a rendőrség értesítésében, együttműködés a rendőri szervekkel;

Az örökösödési, hagyatéki ügyek az elhunyt lakóhelyéhez tartozó önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik, aki kijelöl egy közjegyzőt a hagyatéki eljárás törvény szerinti lefolytatására.
Az eljárás során adódhatnak olyan szituációk, amelyek tisztázásához magánnyomozó igénybevételére lehet szükség, aki az egyik örökös megbízásából végzi a munkáját. A keletkezett információkat a megbízó tárja a közjegyző elé.
Például olyan személy megjelenése, akinek hozzátartozói minőségét kétely övezi, vagy a személy rokoni állása ismert, de kétséges, hogy a megjelent személy valóban ő-e?
Az örökösödési eljárásba becsatolt tartozást elismerő okirat eredetisége és/vagy valóssága tekintetében kétségek adódnak.
Az örökösök egy része még az örökhagyó életében, de csalárd módon az örökség részét képező ingatlant vagy ingóságot megszerezte és a saját tulajdonává tette.
Az örökség részét képező külföldi tulajdon, bankszámla létének eltitkolása.
Amennyiben az örökhagyó készített végrendeletet, de annak hitelessége tekintetében kételyek merülnek fel. Esetleg több végrendelet készült, vagy nem teljesen saját kezűleg írt végrendelet tanúinak valóssága kifogásolható.

Tanácsadás a szülők részére, hogy figyeljenek oda, ha a gyermek személyisége megváltozik, gyakran kerül ellentmondásba, kiderül, hogy nem mond igazat, titokzatossá válik, fogy, étvágytalan, kevesebb időt tölt otthon.
A szülők megbízása alapján a fiatalkorú gyermek lakáson kívüli magatartásának, kapcsolatainak felderítése;
A kiskorú gyermek otthonon kívüli mozgásának technikai eszközzel való nyomonkövetése;
Kiskorú gyermek otthonon kívüli mozgásának védelmi jellegű megfigyelése, szükség szerinti beavatkozás, együttműködve rendőri szervekkel;
Tanácsadás a szülőknek a magánnyomozói tevékenység ideje alatt tanúsítandó magatartásról;
Támogatás nyújtása – szükség szerint – szakértő igénybevételére a gyermekkel való nevelő jellegű beszélgetés lefolytatására megelőzési célzattal;

A házasságban, párkapcsolatban amióta világ a világ gyakran merül fel a gyanú a másik fél hűtlenségére. Különösen akkor, ha jelentős változást mutat a viselkedése, új szokásokat vesz fel és több időt tölt távol, mint korábban, kifogásokat talál az együttlétre, közös családi programokra, gyakran provokál veszekedéseket és még lehetne sorolni tovább.
Annak igazolására, vagy cáfolására, hogy a gyanú mögött valóban hűtlenség áll, a magánnyomozó tud diszkréten megfelelő információkat szerezni.
A figyelés lehetőséget nyújt a célszemély otthonon kívüli tevékenységének figyelemmel kísérésére, a hűtlenséget bizonyító, vagy cáfoló információk dokumentálására.

A szülők szétválása nemcsak a szülők, hanem a gyermekek esetében is jelentős változást okoz. A rendkívüli helyzet, a szülők közötti ellentét bizonytalanságot, kétségbeesést, magatartásbeli problémákat, túlérzékenységet, agresszivitást és egyéb számtalan negatív változást idézhet elő a gyermeknél. Ha a válás során a gyermekben fellépő feszültséget a szülők nem tudják időben oldani, a gyermeket egész életében végigkísérheti a negatív élmény, rányomva bélyegét a személyiségére.
Egyik szülő által adott megbízás alapján információgyűjtés a másik szülőről a gyermek elhelyezésének hatósági eldöntéséhez.
Információgyűjtés az alkalmatlannak tartott szülő életviteléről, magatartásáról, a gyermekhez való viszonyáról, kockázati tényezőkről mind a bizonyítás mind a cáfolat szemszögéből.
Láthatás, gyermekfelügyelet gyakorlása során a szülő-gyermek viszony figyelemmel kísérése és lehetőség szerinti dokumentálása közterületen, illetve nyilvános helyeken, ugyancsak objektív módon a pozitív és negatív elemek feltüntetésével.
Gyermektartási díj nem fizetése okán életmód vizsgálat, környezettanulmány készítése, bizonyító erejű dokumentáció biztosítása a bírósági eljáráshoz.

A házasság felbontásával együtt járó vagyonmegosztás gyakran okoz dilemmát a váló felek között. Még abban az esetben sem egyszerű, amikor készült házassági szerződés, hiszen a házasság ideje alatt szerzett vagyon közös vagyonnak minősül, de számtalan eset bizonyítja, hogy jelentős a vagyoneltitkolások száma.
Házastársi, vagy valamelyik fél hozzátartozója megbízása alapján a magánnyomozónak esélye van az eltitkolt vagyontárgyak, ingatlan, szántóföld, gépjármű, hajó hazai és külföldi banki pénzeszközök felkutatására, különösen akkor, ha a megbízó ügyvédjével is együttműködik.
A válási ügyekben szerepet kaphat a házastársi hűtlenség bizonyítása, közvetlen és közvetett bizonyítékok beszerzése a hűtlenséggel gyanúsítható fél operatív figyelése útján, melyhez kapcsolódhatnak célzott környezettanulmányok és leplezett meghallgatások is.

Az utóbbi években számtalan esetben hallhattunk olyan megdöbbentő ügyekről, melyek alanyai állatok voltak, melyek kínzások áldozatává váltak. Szerencsére egyre több állatvédő emeli fel a hangját, fognak össze szervezetekben és közösen védik az állatok jogait a velünk való együttélés során.
A hazai jogalkotás felismerve az ügy fontosságát törvényben szabályozza az állatokkal való viselkedés normáit, helyezi őket jogi védelem alá.
Sajnos a társadalom egyes rétegei még nem azonosultak a törvény rendelkezéseivel, a megtörtént esetek kivizsgálása is kívánnivalókat hagy maga után, és az ítélkezések gyakorlata sem kellően elrettentő. Gyakorlatilag megdöbbentő esetek történnek ma is kevés következménnyel.
Ugyanez az átmeneti szakasz érezhető a környezetvédelem egyes területein is. Egyik oldalról a lakosság odafigyelve gyakorolja a szelektív hulladékgyűjtést, míg egyesek a természet kevésbé ellenőrzött területeit szemétlerakónak gondolják.
A magánnyomozók akár önkormányzati, akár állatvédők felkérésére folytathatnak felderítő tevékenységet illegális szemétlerakások, föld alá rejtett, vagy folyóvízbe öntött veszélyes ipari hulladékok vagy állatkínzások, nem megfelelő állattartások felderítésére.

Előfordulnak olyan ügyek és problémák is, amelyek nem illeszthetők be egyik szolgáltatási kategóriába sem, de ugyanakkor a megoldás érdekében egyes kreatív magánnyomozói módszerek eszközök segítséget nyújthatnak az ügyfeleknek.